68. fejezet

Viktória nézőpontja

Alexander jelenléte derengett a szobában, széles alakja feszült volt, de szeme kétségbeesett lágysággal telt, ami meghazudtolta szokásos arroganciáját. Közelebb lépett, hangja halk és könyörgő volt.

„Victoria, azt mondtad, megbocsátottál nekem, ugye?” Ujjai erősen, de remegve fonódtak a kezem köré. „Akkor, kicsim, miért nem tudsz visszajönni a kastélyba, és velem lenni?”