92. fejezet
Viktória nézőpontja
Csendes vasárnap este volt, és lustán elterülve találtam magam a kanapén, miközben a harmadik doboz csokis-fudge fagylaltomat kortyolgattam. A krémes édesség elolvadt a nyelvemen, átmeneti menekülést kínálva a fejemben kavargó gondolatok örvénye elől. A nappalit a saroklámpa meleg fénye fürdette, hosszú árnyékokat vetett a falakra, miközben a tévében egy újabb Jóbarátok epizód villogott. Chandler szellemes szarkazmusa alig jutott el a fülemhez, miközben szórakozottan kanalaztam egy újabb falat fagylaltot.
A terhességi sóvárgás nem volt vicc. Számtalan cikket olvastam már róla, de az élményt megélni teljesen más volt. Az egyik pillanatban még pikáns savanyúságokra vágytam, a következőben pedig már az édes élvezetekről szólt minden. Ahogy a dolgok álltak, elég biztos voltam benne, hogy hamarosan jelentősen felszedek majd súlyt – és őszintén szólva, nem is érdekelt. A babám jóléte volt az első.