322. fejezet
Viktória nézőpontja
A klinikán papírral kevert fertőtlenítő illata és egy leheletnyi édes, steril emlék áradt belőlem, ami azt feltételezte, hogy már sok hasonló váróteremben jártam.
A szobában ültem, és vártam, hogy visszajöjjön az orvos, szó szerint kattogtattam a lábaimat, ide-oda mozgattam őket, hogy eltereljem a figyelmemet. Annyira izgultam, hogy szó szerint azt hittem, az orvos elkapja az idegeimet, amikor visszajön a konzultációra.