27. fejezet

Viktória nézőpontja

Dermesztő végérvényességgel dobott az ágyra, az ütés megrendítette amúgy is törékeny állapotomat. Rémisztő gyorsasággal mozdult, levetkőzött, tekintete egy pillanatra sem szakadt le rólam. Pánik hasított a torkomba. Tudtam, mi következik, és kikászálódtam az ágyból, kétségbeesetten keresve a menekülést. A fürdőszoba, a legközelebbi menedék, volt az egyetlen lehetőségem. Odafutottam, de ő gyorsabb volt. Megragadta a derekamat, vasmarokkal szorított, és visszarántott magához. Húzásának ereje megbotlott, és a keze újabb csípős pofonban arcomra talált. Már minden ruháját levetette, kivéve a bokszeralsóját, teste fenyegető forróságot sugárzott. Szeme, a kéj és a gyűlölet keveréke, rám szegeződött, félelemtől futott végig a gerincemen.

Visszakényszerített az ágyra, a súlya a földre szegezett, a lábai közé szorultam. Nem, ez nem történhet meg, gondoltam, kavargott az agyam. Ez nem lehet valóság.