225. fejezet

Sándor nézőpontja

A város még mindig hidegnek érződött, de a csontjaimban érzett hideg nem a melegtől, hanem a céltól változott. Végre volt egy tervem.

Az íróasztalomnál ültem, és Luca digitális nyomára szegeztem a tekintetemet. Online jelenléte úgy világított, mint egy útiterv – a múlt szálai, csak arra várva, hogy előhúzzák őket. De most már jobban tudtam. A suttogások és a féligazságok nem lennének elegek. Ha meg akartam törni őket, többre volt szükségem, mint gyanúra. Szükségem volt előnyre. Félrevezetésre.