73. fejezet A téves megrendelésekről és az állítólagos státuszról

Az étkezdében a szokásos reggeli nyüzsgés pezsgett, amikor a pincérnő közeledett a bokszunkhoz, egy tálcán gőzölgő étellel a kezében.

– Tessék – mondta, és először Ethan elé tett egy tányér illatos csokicsipszes palacsintát.

Már attól is összefutott a nyál a számban, hogy rájuk néztem; még nagyobbak és puhábbak voltak, mint emlékeztem rájuk, és úgy tűnt, a szakácsoknak nem volt hiányuk csokidarabokból. Ezután letett egy tányér szalonnát, én pedig ámulva ültem ott, csillogó fényét és ropogós széleit látva.