115. fejezet Kotrógép

Zsófia

Az éjszakai levegő süvített az autó mellett, ahogy száguldottunk az úton, a rettegés és a megkönnyebbülés harmonikus keveréke görcsbe rándult a gyomromban.

Ujjaim szorosabban szorították a kis fadobozt, a benne rejlő titok fizikai emlékeztetőként szolgált a ránk leselkedő veszélyre. Kisebb volt, mint képzeltem, és díszesen faragott teteje volt. Úgy nézett ki, mintha Alexander külföldön vásárolta volna a katonaságnál töltött ideje alatt.