107. fejezet Ellentétben veled
Zsófia
A csapódó ajtó visszhangja visszhangzott a csendes éjszakában, miközben Ethannal elsétáltunk Alexander házától. Szomorú csend ereszkedett a városra, mintha az is gyászolná az öreg Alexander elvesztését.
Rövid, keserű utunk hazafelé olyan sűrű csendben telt, hogy legszívesebben késsel vágtam volna bele. Ezt a csendet csak a saját elfojtott zokogásom és a járdán kopogó cipőink hangja szakította meg.