318. fejezet
Viktória nézőpontja
Ragyogó reggeli napsütés töltötte be a padlót, visszaverődve Gabriel játékain: kis építőkockákon, puha plüssállatokon és azon a régi kék teherautón, amit soha nem dobna ki.
Már hozzá kellett volna szoknom ehhez a káoszhoz - átküzdeni magam a ködön, hogy elérjem a vízforralót. Minden nap olyan volt, mint egy friss kezdet. Mint ez a nap, valahogy elfelejtettem, hogyan kell lefárasztani magam.