288. fejezet
Viktória nézőpontja
A hét határidők, megbeszélések és az érzelmek szándékos munkába fojtásából fakadó, koncentrált, mechanikus energia homályában telt. Minden reggel napkelte előtt keltem, megetettem Gabrielt, felöltöztettem az apró csillagokkal díszített pizsamájába, és azzal a mosollyal adtam át a dadusnak, amely azt üzente: „Jól vagyunk.”
Péntek délutánra már vissza is ültem a tárgyalóterembe, és egy marketingstratégiát védtem a fáradt, koffeinhiányos vezetőkkel teli teremmel szemben. Előző nap találkoztam Lucával egy projektáttekintésre a cég belvárosi irodájában. Most már jobban volt.