282. fejezet
Viktória nézőpontja
Kedd I., körülbelül 18:30-kor
A város kezdett alkonyodni, a látkép beleolvadt abba az ismerős levendulaszínű ködbe, miközben Gabriel babakocsiját vezettem a parkon keresztül. Az ősz mindent arany- és tűzszínűre festett, a levelek ropogtak a tornacipőim alatt, a levegő hűvös és csípős volt az este ígéretével. Körülöttem az élet könnyedén lüktetett: párok kuporogtak a padokon, tinédzserek adogattak egymásnak fülhallgatókat, apák hintát toltak, vagy imbolygó kisgyermekeiket kergették.