189. fejezet

Amikor elérem az ajtaját, megállok, mély levegőt veszek, mielőtt kopogok. Éles hang hallatszik a csendes folyosón, és egy pillanat múlva hallom a hangját bentről kiáltani: „Gyere be!”

Kinyitom az ajtót, és ott van ő – Luca, az asztalánál ül, arcán meglepetés suhan át, amikor meglát. Gyorsan magához tér, és udvarias mosollyal leplezi a meglepetést. „Alexander. Ez váratlan.”

– A környéken jártam – hazudok simán, miközben belépek. – Gondoltam, beugrok és megkérdezem, hogy vagy.