106. fejezet

Viktória nézőpontja

A fejemben szüntelenül lüktetett a dübörgés, mint egy harci dob pergése, minden egyes ütés visszhangzott a koponyámon. Súlyosnak éreztem a testemet, mintha láthatatlan láncok kötözték volna meg a végtagjaimat. Erőltettem a szemem, de még a halvány fény is vakító volt. Remegő lélegzet hagyta el a szám, ahogy kissé megmozdultam, és összerándultam a testembe sugárzó éles fájdalomtól.

Valami nem volt rendben.