13. fejezet

Úgy döntöttünk, tartunk egy rövid szünetet, és mindenki kiment a szobából kávézni, kivéve engem, Victoriát, Olivert és Victoria asszisztensét, Emilyt. Victoria, mint mindig, a munkájára koncentrált, és néhány papírt vitatt meg Emilyvel a terem túlsó végében. Beszélgetésük halk zümmögése volt az egyetlen hang a nagy, egyébként üres tárgyalóteremben. Oliverre pillantottam, aki a telefonját lapozgatta, a kávéscsészéje érintetlenül hevert előtte.

Egy halk kopogás törte meg a csendet az ajtón. Megfordultam, és a titkárnőmet láttam ott állni, semleges, de professzionális arckifejezéssel. „Uram, Mr. Morgan keresi önt” – közölte velem.

„Kérem, küldje be” – válaszoltam, miközben röviden eltűnődtem, mi hozta ma ide Juliant. Pillanatokkal később Julian a szokásos magabiztos lépteivel lépett be a tárgyalóba.