1446. fejezet
Jessie kiment a szobából, hogy felvegye a telefont. Ahogy várható volt, az igazgatója sziszegte: „Mabel azt mondta, hogy túl jó vagy nekünk. Ha el akarsz menni, akkor menj.” „Sajnálom, uram. Most nem folytathatom, igen.”
– Ó, valaki új főnököt talált magának. Nagyobbat és jobbat, gondolom? – jegyezte meg a rendező szarkasztikusan. – Elnézést. – Ha félúton elmész, nem fizetek.
„ Tudom. Akkor holnap nem megyek.” Letette a telefont, és megkönnyebbülten felsóhajtott. Mostantól senki előtt sem kell meghajolnom. Mostantól magabiztosan nemet mondhatok azokra a dolgokra, amiket nem akarok megtenni.