556. fejezet

„Nagy Főnök! Mr. Eric! Itt van!” – kiáltotta Oliver, és féktelen örömmel ugrott feléjük. Magas hangja nyugtalanító lelkesedést sugárzott, éles ellentétben a hátborzongató jelenettel.

– Nézd, Nagyfőnök, tetszik? – intett a megcsonkított férfinak egy remekművét leleplező művész büszkeségével. Mániákus vigyora szélesre húzódott, szeme őrült örömtől csillogott. – Jó móka volt ezzel játszani.

Oliverrel nem lehetett játszani. Őrült volt, és meg sem habozott volna élve megnyúzni vagy brutálisan megcsonkítani egy embert. Amíg Damien boldoggá teszi, megtette.