500. fejezet

Egy halk hang tört fel a torkából, valahol egy zihálás és egy zokogás között. A valóság szinte összeroppantotta, de ami még rosszabbá tette, az a férfi volt, aki mindössze pár lépésnyire állt tőle. Damien, az egyetlen személy, akit annyira igyekezett megvédeni attól, hogy ezt az oldalát lássa. A férfi, aki egyszer már megmentette, most a sötétség mélységeinek tanúja volt.

Damien arca, szokás szerint, megfejthetetlen volt, a szeme mögött tomboló viharban. Úgy tűnt, nem találja a szavakat, próbálja összeegyeztetni a korábban a karjában tartott törékeny nőt azzal, aki most előtte állt, mészárlás közepette. Összeszorult az álla, ahogy tekintete a kezében tartott gépkarabélyra esett, amelynek ujja még mindig a ravaszra volt csavarva. A fegyver úgy lógott a markában, mintha a teste meghosszabbítása, egy része lenne.

Már jóval azelőtt hallotta a lövéseket, hogy belépett a raktárba, és a félelem úgy elfogta, mint még soha. Azt gondolta – nem, meggyőzte magát, hogy elkésett. A gondolat, hogy a nő testét golyókkal teli helyen, élettelen szemekkel meredve rá, majdnem megőrjítette. De a látvány, amit elé tárt, sokkal nyugtalanítóbb volt.