10. fejezet
Amíg Éva dolgával volt elfoglalva a fürdőszobában, Nathalia az ágyon ült, és mosolyogva az arcán türelmesen várta legjobb barátnőjét.
– Jaj! Utálom. Borzalmasan és furcsán néz ki rajtam, Thalia. Éva összevont szemöldökkel panaszkodott, kifejezve gyűlöletét a ruha iránt, miközben fáradt kezével a hajába túrt. Szeme alatt táskák voltak a végeláthatatlan éjszakából, amikor elalvás nélkül hánykolódott az ágyban.
– Ezt mondtad a többi ruhához, amit kiválasztottam neked, és mi a helyzet a ruhatáraddal? Mióta lettél apáca? – jegyezte meg Nathalia, miközben az ágyra dobta a ruhát.