332. fejezet

Proserpina

Amikor felébredt az ismerős émelygés érzésére, a földre lendítette a lábát, és éppen akkor ment ki a fürdőszobába, amikor a betegség elütötte. Miután befejezte az erőszakos öklendezést, lihegve a falnak dőlt.

Reggeli rosszullét, gondolta keserűen. Túl öreg volt ehhez, mondta magának, és belenézett a tükörbe. Az arca, amely visszanézett rá, sápadt, halálfehér volt, és csak a szeme alatti sötét zúzódások adtak színt az arcának. Fáradt szemére vizet fröcskölt, és a Briannel folytatott beszélgetésén elmélkedett.