442. fejezet

A pulzusom felgyorsult, de félrehajtottam a fejem, kitártam magam neki, és teljesen megbíztam benne.

Amikor agyarai a bőrömbe mélyedtek, a fájdalom éles és gyors volt, de gyorsan feloldódott valami mássá – valami mélyebbé, a melegség és az összetartozás hullámává, ami lüktetett bennem.

A harapáson keresztül éreztem, ahogy belém árad a szeretete, az odaadása, a lényege annak, aki ő. Ez több volt, mint a kötelék, amelyet megismertünk, sokkal mélyebb annál. Olyan érzés volt, mintha a testünk egy lenne, mintha nem lenne közöttünk sem kezdet, sem vég.