255. fejezet

Játékszer... Mindkettőjüknek..

Az első megérzésem az volt, hogy láthatatlanul elsiklok, és megvárom, míg elmennek. Olyan könnyű lenne elfutni, elbújni kegyetlen szavaik és ítélkező tekintetük elől.

De aztán eszembe jutott minden, amin keresztül mentem. Azok a kihívások, amelyekkel szembesültem, a növekedés, amit az elmúlt évben tapasztaltam. Nem voltam az a szelíd lány, aki egykor voltam, az a lány, aki egyedül sírt, és a folyosókon bujkált.