18. Tizennyolcadik fejezet

Lola nézőpontja

Még mindig remegtem az iroda padlóján, és a bejárati ajtót néztem, amin Adrian dühösen távozott. Ennyire undorító vagyok? Ennyire szerethetetlen? Ezen gondolkodtam, miközben újabb könnyek csorogtak végig az arcomon.

Örültem, hogy Grayson már nincs a képben, de az a tekintet, amit Adrian szemében láttam, amikor beléptem, összetört. Azt akarta, hogy én legyek a hibás, azt akarta, hogy én legyek a rossz ember, hogy legyen egy jó oka arra, hogy kidobjon a falka közül.