343. fejezet

„ A francba, Atticus…” – lihegi, a teste olyan jól reagál rám.

– Gyönyörű vagy – mormolom, miközben megcsókolom az oldalát, a fűzőből kiszabadult bőrét.

Aztán a hátára fordítom, mire ég az arca, ahogy felnéz rám, de túlságosan lekötnek a hetyke, kerek mellei, puha, rózsaszín mellbimbói, amiktől legszívesebben szopnám őket. A számba venném őket. Erősebben lüktetek, ahogy csodálom.