195. fejezet

Viktória nézőpontja

Egy faasztalnál ülök, kezemben egy rég kihűlt kávéscsésze, és a kávézó ablakán beáramló meleg napfény kellemes ragyogást áraszt. Annyi gondolat cikázik a fejemben, hogy a körülöttem lévő hangok lármája halk zümmögésre halkul. Az elmúlt három nap érzelmi hullámvasút volt az Alexanderrel folytatott utolsó beszélgetésem óta. Jól megválasztott és jól elhelyezett megjegyzései felemésztették akaraterőm határát. Kétségeket ültetett el bennem, és én küzdök, hogy ne csússzanak ki az irányítás alól.

De nem hagyom, hogy uralkodjanak rajtam.