159. fejezet
Viktória nézőpontja
Lepillantottam az apró, hozzám simuló arcra, tanulmányoztam orra finom ívét, a fején lógó sötét hajszálakat. Tökéletes volt. És megérdemelt egy nevet, ami erőt hordoz, aminek jelentése van, ami tükrözi az utat, ami idáig vezetett minket.
– Olyan neveken gondolkodtam, amik reményt hordoznak – mondtam halkan, és kissé odébb húzódtam, hogy közelebb öleljem. – Olyan neveken, amik egy új kezdetet jelképeznek, valamit, ami illik ehhez a pillanathoz és mindahhoz, amin keresztülmentünk.