1168. fejezet

Ruka emlékezett rá, milyen izgatott és ideges volt, amikor először találkoztak. Belegondolva, hogy ettől kezdve hiányzott neki a férfi, pedig csak kevesebb mint egy napja voltak külön. Most az együttlét gondolata már feleannyira sem tűnt ijesztőnek, mint az, hogy egyáltalán nem volt az életében.

Szerette volna üzenetet küldeni neki, de nem akarta ilyenkor zavarni, tudván, hogy valószínűleg dolgozik. Ekkor előnézett a fotóikkal, amiket kirakatnézegetés közben készítettek.

Ráközelített a fotókra, és a képernyőn keresztül memorizálta a férfi arcát. Fokozatosan pír kúszott fel az arcán, és furcsa forróság áradt szét benne, ahogy a szíve felgyorsult. Akaratlanul is elöntötte az elméjét a férfi tüzes, követelőző ajkai az övén.