245. fejezet Kétszáznegyvenötödik ág

Luca érezte, hogy kinyílik a szeme, és körülnézett. Éles fájdalom hasított át a fején, és lüktető fájdalmat érzett.

Az arcához emelte a kezét, és ökölbe szorította a kezét. „Ébren vagyok” – mondta magában legbelül. Tekintete ameddig a szoba látott, miközben lefeküdt. Mellénézett, és egy fekete helyet látott.

Nem jött vissza tegnap a szobába? Vagy már futott a tevékenységeiről? Lassan felült, és érezte, hogy a fájdalom végigsöpör az egész testén, mintha a ház körül hurcolták volna.