430. fejezet

Harmadik személy Peter a havas aljnövényzetben kuporgott, meleg levegőt fújt a tenyerei közé, és összedörzsölte őket. Óvatosan, nehogy megzavarja a közeli növényeket, egyik lábát, majd a másikat is kinyújtotta, majd nyakát és merev vállát forgatta, miközben sólyomként figyelte a kis faházat. Már órák óta így volt, és csak azt a kabint nézte. Minden hang, minden mozdulat az erdőben egy pillanat alatt leköti a figyelmét, de végül egy madárként röpködik, vagy egy nyusziként kotorászik a veranda alatt.

Kezdett azon töprengeni, hogy vajon megint elkerülte-e.

Hónapok teltek el, és úgy tűnik, Peter nem tudta levadászni Fionát. Olyan megfoghatatlan volt, mint egy macska az árnyékban, mindig kicsúszott a kezéből, amikor azt hitte, hogy megvan.