30. fejezet Egy hívás apától – Pt. 1
Az idő repül, ha elfoglalt vagy. Már majdnem két hónapja vagyok New Havenben, és a családomon kívül senkivel sem kerültem kapcsolatba régi életemből. Amelia és Brianna is próbáltak hívni, de még mindig nem állok készen arra, hogy odamenjek. Ami Jaspert illeti, talán az a legjobb, ha továbbra sem tartom vele a kapcsolatot. Nem akarom bántani, de nem tudom megadni neki azt a választ, amit hallani szeretne, de még nem.
Minden egyes nap hiányzik, de betartotta a szavát, és egyáltalán nem keresett meg. Bár megkérdezte anyámat rólam, hogy megbizonyosodjon róla, hogy még mindig jól vagyok. Leose szerint Jasper két külön verekedésbe keveredett más srácokkal az iskolában, akik a húgommal próbáltak kijönni. Azt mondta nekem, hogy nem is beszél Jasperrel, így nem tudja, honnan szerez tudomást ezekről a srácokról.
Fáj a mellkasom, amikor felhozzák a nevét, de azt is szeretném tudni, hogy mivel foglalkozott. Lehet, hogy gyáva módon csinálom, de legalább nem vagyok vele hideg-meleg. Csak ma reggel kezdtem el igazán gondolkodni az Isabella és Jasper témán, és ez csak azért van, mert apám felhívott, hogy közölje velem, hogy a tárgyalás időpontját a mai naptól két hétre tolták el. Eredetileg azt mondták nekem, hogy április vége lesz, de most már csak két hetem van felkészülni arra, hogy ne csak négy osztálytársamat és támadómat lássam, hanem Jasperrel is szembe kell néznem.