63. fejezet Szorongás, megkönnyebbülés és váratlan vigasz

Mélyen aludtam, egy álom kellős közepén voltam, amikor Sophia bánatos hangja megtörte az éjszaka békéjét.

„Ethan!” – kiáltotta, és kétségbeesetten dörömbölt az ajtón. „Kérlek, szükségem van a segítségedre. Valami nem stimmel.”

A segélykiáltásai riasztottak fel, és egy pillanatig sem haboztam, kiugrottam az ágyból, és az ajtóhoz rohantam.