143. fejezet
Váratlan lépés volt, de cseppet sem nem kívánt. Nem tudtam betelni azzal a csodálatos érzéssel, ahogy teste ilyen közel van az enyémhez.
Ilyen közelségben elöntött a testmosójának ropogós, hűvös illata. Mint a fenyő és a tiszta tavak, és minden, ami szép a természetben. Sötét, dús haja, melyben még mindig csöpögött a víz, a legvonzóbban tapadt a bőréhez, és kiszáradt a torkom.
Nem szabadna lehetséges, hogy egy olyan jóképű és csodálatos alfa, mint amilyen ő, annyira lenyűgözöttnek tűnjön.. de itt van, és mindent megad nekem, amit úgy éreztem, hogy nem érdemlem meg. Ő azonban nem volt más, mint őszinte velem. Bevallhatnám, hogy talán nem hazudott az irántam érzett érzéseiről, de bármennyire is próbáltam elnyomni, egy részem ragaszkodott ahhoz a gondolathoz, hogy egy napon majd megunni fog.