526. fejezet Gyönyörködtetés neki
*Zander*
Azok a drágakövekként csillogó mogyoróbarna szemek az enyémre tapadtak, és éreztem, hogy dobog a szívem. Ők voltak a végjátékom, a megváltásom és a végem. Abban a pillanatban minden más elhalványult, és elvesztem a tekintetében lakozó édes óceánokban – akárcsak akkor, amikor először találkoztam vele.
Puha ajkai olyan intenzitással találkoztak az enyémmel, amely a saját vágyakozásomat tükrözte. A csók a szükség, az éhség és a vágy buzgó tánca volt, minden mozdulat tele volt nyers érzelmekkel. Senki más nem volt a világon, csak ő és én, a tagadhatatlan szenvedély pillanatában összegabalyodva.