320. fejezet A veszély

Sofia szívfájdalma emésztette fel, a könnyek véget nem érő özönvízként csorogtak végig az arcán. Kétségbeesetten próbálta eltörölni őket, de továbbra is áradtak, elárulva az érzelmeit. Minden zokogás, ami kiszabadult az ajkából, visszhangozta belső zűrzavarát.

– Miért éreztem rosszul magam? – kérdezte magában megtört zokogás között, hangját alig lehetett hallani. Tudta, hogy nem kellett volna Leonardo tetteinek hatnia rá, mégis a fájdalom marta a szívét. Elméje egymásnak ellentmondó érzelmekkel küzdött, nem tudta összeegyeztetni a sértettséget és a zavartságot, amit érzett. Gondolataiban szidta magát, amiért azt gondolta, hogy valaki, mint Leonardo, valaha is érdeklődhet iránta.

Ahogy könnyei végigcsordultak az arcán, Sofia önbizalma fokozódott. Nem tudta nem összehasonlítani magát azzal a nővel, akivel Leonardo megcsókolt. Egy lenyűgöző, tökéletesen öltözött nő képe gúnyolta őt, rávilágítva saját észlelt hiányosságaira. Láthatatlannak érezte magát, beárnyékolta valakinek a kisugárzása, aki úgy tűnt, hogy megtestesíti a tökéletességet.