232. fejezet
Ezek az érzések, ez a szenvedély, megkönnyebbülés, félelem, szerelem. Az övé, és az enyém.
Éhesen megcsókolom, miközben érzem, ahogy a farkát a bejáratomhoz igazítja, és felnyögök az ajkaira.
„ Basszus, Zade…” – lihegem, miközben a fejét a csiklómhoz dörzsöli. Nedves az elő-oncától, és ez csak fokozza, milyen jó érzés ez, még akkor is, ha mocskos és helytelen…